Tudod-e, mi ez?

Játsszunk egy kicsit! Tudod-e vajon, hogy milyen zöldség/gyümölcs az alábbi?

Ha banánra tippeltél, akkor pont olyan vagy, mint mi, azaz én, tesóm és a barátja. Ellátogattunk ideérkezésükkor a közeli “ázsiai-afrikai és hentes (meg egy kicsit lengyel is)” boltba zöldséget, gyümölcsöt venni és megláttuk ezeket a hatalmas banánokat, amik sokkal érettebbek voltak, mint a kinti, még zöld, kisebbek. Be is tettünk egyből hármat a kosarunkba, majd odaballagtunk a pénztárhoz, miután kinézelődtük magunkat az 5 kilós lencsék és a 60 kilós lisztek között.

A pézntárnál egy hatalmas muszlim férfi állt, fehér lepedőszerű lepel borította az egyébként is fehér ruháját, helyes kis fejre simuló sapkával és hosszú szakállal kiegészítve. Nem tudom, hol teremnek ekkora példányai az embereknek, de óriási, mondhatni batár embör ez, az egyszer biztos.

Pakolja ki a holmikat a kosarunkból, amikor kezébe kerülnek a fent említett gyümölcsök. (Neki egy kezében elfért legalább kettő ezekből.) – Tudják, mi ez? – kérdi. – Persze, banán – feleltük mind a hárman, de azért szabad füllel is érezhetően legalább öt bázispontot esett a hangunkban a magabiztosság. (Mer’ már hogy minek kérdi, ha nem az, ugyebár.) – Nem, ez “blendin”. – Hogy micsoda??? – Egy zöldség, amit afrikaiak szoktak venni és ezt meg kell főzni, nem lehet nyersen megenni, nem jó ízű. (Hogy honnan tudhatta, hogy nem vagyunk afrikaiak, a ma napig rá nem jöttem. 😀 )

Itthon hosszas google-ozás után kiderítettük, hogy a zöldség neve: plantain. Magyarul főzőbanánnak hívjuk, szóval végülis olyan nagyot nem tévedtünk. Mire fölhasználtuk, már elég érett is volt, így az íze nyersen is hasonlított a banánéhoz, csak nem volt olyan édes. A kinézete is teljesen olyan, csak sokkal nagyobb és belül “magvasabb”.

Könnyen hámozható volt, bár a wikipedia angol szócikkelye szerint éretlen korában, amikor a szokás szerint főzik, akár olyan kemény is lehet, hogy csak késsel lehet leszedni a héját.

A trópusi területeken igen elterjedt, a háztartásokban alapélelmiszernek számít, a világon a 10. legfontosabb élelmiszer, amivel a népesség nagy része táplálkozik. Hasonlóan semleges, mint a burgonya, ezért ahhoz hasonlóan kezelik. Több keményítőt, mint cukrot tartalmaz a banánhoz képest, ezért általában valamilyen főzési folyamaton esik át, mielőtt fogyasztják. Amennyiben még zölden, éretlenül készítik, akkor leginkább főzik, esetleg sütik. Teljesen érett formájában a keményítő egy része már cukorrá alakul át, ezért önmagában is fogyasztható, de még mindig nem annyira édes, mint a “desszert” banán. Ilyenkor sütés során kicsit karamelizálódik, aranybarnává válik. Főzhető, süthető, tehetjük a mikróba és grillezhetjük is; ez utóbbi formájában Texasban előszeretettel fogyasztják.

Egy átlagos főzőbanán 220 kalóriát tartalmaz és gazdag potassiumban és rostokban. Egész évben terem, ami ideális alapanyaggá teszi a fejlődő országokban élők számára, ahol a biztonságos élelmiszertárolás, -szállítás nem megoldott. (A banán és főzőbanán 25%-át adja az afrikai lakosság szénhidrátfogyasztásának.) A szelet viszont nem állhatja, ezért a termés gazdagsága igencsak ki van téve a hurrikánok szeszélyének.

Mivel a mi kis főzőbanánunk – mert úgy döntöttünk, csak egyre nevezünk be, hogy kipróbáljuk – elég érett volt már, megsütöttük, mint a krumplit, hasábokra vágva. Egyből megtalálta az utat a pocakunkba.