Hiányzik a vihar. Amikor dörög az ég és villámlik. Amikor hirtelen annyi eső lezúdul, hogy olyan, mintha öntenék. Amikor fúj a szél és hirtelen, mintha megrepedne egy nagy vászon, ahogy dörög, és nappali világosság lesz a villám miatt a szobában. Itt nincs vihar. Csak eső van, meg szélvihar meg hóvihar, de az is a szél miatt. Nem mondom, gyönyörű tud lenni, amikor állsz az iroda üvegfalánál és nézed, amint vízszintesen esik az eső vagy a hó, mert akkora a szél. De nekem hiányzik a vihar.
Hiányzik a harangszó. A déli, a reggel hétórási, az esti misére hívó. Kőbányán három templom közelében laktam, minden hétvégén hallottam a harangokat. Itt nincsenek harangok. Vagy ha vannak is, nem kongatják őket. A fagyiárus kocsi zenéjét lehet hallani hétvégenként vagy a sirályok hangját. Hiányoznak a harangok.
Hiányzik a tavasz illata. Amikor mész az utcán és beleszagolsz a levegőbe és édes virágillat van és rügyillat. Amikor olyan a levegő, mintha valaki állandóan légfrissítőzne, csak sokkal jobb. Még a lakótelepen járva is érzed. Itt nincs illata a tavasznak. Friss a levegő, tavasszal itt is rügyeznek a fák és nyílnak a virágok, sok parkban sok virág, de nincs az az illat. Hiányzik a tavasz illata.
Hiányzik a gyümölcsök íze és a zöldségeké. Amikor egy szelet paradicsom földobja a parizeres kenyered (hiányzik a parízer is). Amikor beleszagolsz a paprikába és érzed az ízét már az orrodon keresztül. Amikor a barack leve lefolyik a karodon, akárhogy vigyázol is. Amikor nyáron dinnyét eszel tonnaszám és soha nem unod meg. Itt nincs íze a gyümölcsöknek és nincs illata a zöldségeknek. Minden van, mindig lehet kapni szinte minden egzotikus fajta gyümölcsöt is, óriási a választék a zöldségekből, de se illat, se íz. Nekem hiányzik a gyümölcsök íze, a zöldségek illata.
Nekem hiányzik a cukrászda. A fagyik, a sütik és a torták. Itt van egy jó fagyizó Glasgowban meg Largsban, de nincsenek igazi cukrászdák. Nincsenek finom sütik, lúdláb, rigó jancsi, somlói, krémes, nincsenek finom torták, dobostorta, oroszkrém, sacher, gesztenye- vagy diótorta. A szupermarketekben van csomagolt süti és némi tortának álcázott sütemény is, de nem nagy a választék. Nekem hiányoznak a cukrászdák.
Nekem hiányzik Ági, a kozmetikusom. Amikor előre kellett időpontot foglani és állandóan tele volt a kozmetika nőkkel, akikkel felváltva foglalkozott. A sok beszélgetés, a jó arckezelések. Itt egy indiai szépségszalonba járok, néha, ahova csak úgy betoppanhatok, a vendégek nem beszélgetnek egymással, gyorsan és flottul megy a munka. Nekem hiányzik Ági, a kozmetikusom.
Nekem hiányzik a Boldogasszony sugárút. És a Rókusi körút is. (Ki tudja, miért, valamelyik nap ez jutott eszembe.) Nekem hiányzik a nyári meleg. Még akkor is, ha alig bírom. Hiányzik a Szent István tér. Hiányoznak a csípős reggelek, amikor biciklivel tekertem a klinikára dolgozni vagy hazafelé tartottam az éjszakázásból.
Nekem hiányzik a naspolya.
A spontán “menjünk be a városba” sétálások. Hiányzik az 5-ös troli, ami átvisz Újszegedre. A Mars téri piac. Az Anna-kút. És a Fekete-ház meg a Boci tejivó. A malacfa. A nagyposta.
Nekem hiányzik a villamos és a troli. A nyári záporok, amikor öt perc alatt vizesebb leszel, mint egy zuhanytól és másik öt perc alatt meg is száradsz. Amikor csorog a víz a szandálodból.
Nekem hiányzik a kifli. A paprika és a meggy.
Nekem hiányzik Szeged.
Hát ilyen külföldön élni.
szimplanjo.net 
Már értem. ❤
Egyedül a malacfát nem tudtam beazonosítani Szegedről.
Majd megpróbálok keresni egy képet róla. A Széchenyi tér egyik platánjának egy ágán egy dudor, malac alakja van.
Eléggé sokat jártam ott, de nem rémlik. Ha megmondod, hol van, megkeresem. 🙂
Ha a Kárász utca felől mész a Korzóra a Takaréktár utca felé, akkor jobb oldalon, úgy rémlik, talán a vége felé. http://www.virtualszeged.hu/szeged_kepek_vegyes/erdekes/4.html
Itt meg is tudod nézni, hogy néz ki.
De szuper… nem is értem, hogy élhettem Szegeden négy évig úgy, hogy erről nem tudtam. Na, ha megtalálom, lefotózom neked. 🙂
Köszi! 🙂
Mars tér 🙂 mikor olvastam gondolkodtam ismerős az utcanév…. de a Mars tér mindent helyretett… oda vagyok Szegedért… ha nem baj neked, habár nem vagyok külföldön a pár dolog ami nekem hiányzik Szegedről:
A villamos gyorsulása . A Tisza-parti napsütés . A rakpart . A kedvenc kajáldám ami a part közelében van és a legfinomabb gyroszos amit valaha ettem . A mozi, ami semmiben se új és mégis annyira szeretem . Az utcák sakktáblája amin csak úgy össze vissza sétálgathatok . A nagy könyvtár illata . A kellemes esti illat . Az ismeretlen arcok . A börtön közeli kisbolt ahova mindig mentünk . Az érzés ami először elfogott mikor hallottam a rabok hangos éneklés-ordításának keveredését . Az érzés hogy ott vagyok, ott abban a kellemes, nyüzsgő és számomra mégis nyugodt és kellemes városban…. szeretem Szegedet, pedig sose éltem ott….
Kihagytam az állomást, a vonat állomást is nagyon nagyon szeretem . És van a közelében egy pékség. A kedvenc nutellás-croissantom van ott…. és a sétálás.. Szegeden sétálni semmihez se hasonlítható
Dehogy bánom, sőt nagyon köszönöm! Mert tényleg nem kell ahhoz külföldön élni, hogy az embernek hiányozzon Szeged 🙂 A vasútállomás nekem is eszembe jutott, már miután megírtam. Azt hiszem, a Csiga pékségre gondolsz, unokatesóm sokáig dolgozott ott. A séta: érdekes módon az ott egy program. Eddig máshol nem nagyon fedeztem ezt föl, bár lehet, hogy van, de az embereknek nem kell beülni valahova vagy nézni valamit, elég csak lemenni a rakpartra. (Ahol első randim volt egy nagy szerelmemmel :))
Ahhh Szegedi séta sose megy ki a fejemből… 🙂 eddig 3 helyen mondtam azt hogy így lehet sétálni : ott ahol lakom, Szentendrén, ott ahol mindössze egyszer jártam, Barcelonaban, és ott ahol már sokszor és mindig visszavágyom, Szegeden… a séta egy Pesti embernek nem tudom mit jelent de azt tanítani kéne… a rakpart pedig megértem hogy jó randi helyszín 🙂 én már csak a hely szépségétől szerelembe esnék ^^
Szívemből szóltál, szívemből írtál ♥