Már olyan régóta érdekel a kapszularuhatár, egy csomó cikket és posztot olvastam, rengeteg YouTube videót megnéztem, és el is kezdtem kiszortírozni a ruháimat, de valahogy mégis mindig úgy éreztem, nem jutok egyről a kettőre. Amióta így meghíztam, elvesztettem a stílusomat. Régen legalább a munkaruháim stílusosak voltak, sokszor meg is dicsértek, többször is ékszert kaptam ajándékba , amikor eljöttem egy cégtől.
Aztán jöttek föl a kilók, egyre több és már nem tudtam belepasszírozni magam a régi ruhákba. Amiket újonnan vettem, azoknál legfontosabb, vagyis, kábé az egyetlen fontos dolog volt, hogy rám jöjjön. De így is minden vagy lógott rajtam vagy túl szűk volt. Utáltam belenézni a tükörbe, mert csak azt láttam, hogy egy nagy tehén vagyok és sehol nincs már bennem semmi csinos vagy vonzó. #nincsmitfelvennem
Persze, ezen az se segített, hogy elkezdtem Magdához járni, hogy majd végre elkezdek randizgatni. Sokat tanultam meg fejlődtem, regisztráltam is pár helyre, de aztán sokszor azon járt az agyam, hogy mit fogok fölvenni , ha valaki elhív randira, meg hogy egyáltalán nem fogok tetszeni senkinek élőben, ha meglátják, hogy milyen kövér vagyok.
Tinderen is volt, hogy föltettem pár képet, sokaknak tetszettem, de észrevettem, hogy volt, aki törölt, miután tettem föl olyan képet, amin már nem csak az arcom látszott, hanem az alakom is. (Jó, persze, lehet, hogy nem ezért, és ezt csak képzelem…)
Már egy ideje benne voltam April kapszulagardóbos facebook csoportjában, de ősszel fel is iratkoztam a programjára. Viszont akkor rögtön nem igazán kezdtem el foglalkozni vele. De már most annyira zavart, hogy csak nekiláttam kibogozni, miket is lehet tanulni, a guide-ból, a videókból, meg a többi anyagból a weboldalán.
Úgy érzem, már rövid idő alatt is sokat fejlődtem, nemcsak elméletben, hanem már sikerült is gyakorlatba ültetni néhány dolgot. Turkáltam néhány új holmit mostanában, és azt vettem észre, hogy már simán előhúzok olyan holmikat az állványról, amit régen meg sem néztem volna, mert hogy “ez nem én vagyok, nem az én stílusom”. Most meg megvettem és amikor itthon fölpróbáltam, csak néztem, hogy ki ez a jó nő a tükörben?!
Persze, tényleg nagyon kövér vagyok. Ezen semmilyen ruha nem változtat, ezt nem tudom kisebbé tenni. Fogynom kell, ez nem kérdés, mert ez nem egészséges, alig tudok mozogni, és borzalmasan is nézek ki. De ugyanakkor úgy érzem, szeretnék addig is csinos lenni, amíg nem fogyok le, és lehet, hogy ez hülyén hangzik, de szerintem nagyobb motivációm is lenne a fogyáshoz, ha jól érezném magam a bőrömben. Mert akkor látnám azt magam előtt, hogy még ennél is jobban nézhetnék ki, és nem azt érezném, hogy úgyis mindegy, inkább eszem valamit…
Ezért úgy gondoltam, csinálok egy online naplót, ahol tudnám vezetni, milyen ruhákat hordok, hogy kombinálom őket, miket vettem, miket szortíroztam ki, listázhatnám, milyen ékszereim/kiegészítőim vannak és így könnyebben válogatnék. Föl tudnék tenni egy kívánságlistát is, olyan dolgokkal, amiket szeretnék venni (pl. egy bordó táska, fehér ing, stb.) és így könnyen elérhető lenne.
Nem terveztem megosztani ezt másokkal, inkább csak magamnak akartam írogatni, vezetni, de aztán arra gondoltam, talán más is tanulhat, inspirálódhat belőle. Majd meglátom, mennyire leszek bátor megosztani publikusan!
szimplanjo.net 