Monet: Híd a vízililiomos tó felett

Hiányzott valami a falamra a kis könyvespolc fölött – igaz lehet az, hogy ha az ember nem díszíti a falát, az valahol mindig annak a jele, hogy nem érzi ott otthon magát, csak ideiglenesnek tartja azt a helyet, nem telepszik le. Úgy éreztem, igényel az a fal valami képet oda (nem is én, vagy ilyesmi…, a fal maga).

Múlt héten – úton a boltba – benéztem egy charity shopba, hogy miért, az majd egy másik poszt témája lesz, de lényeg a lényeg, hogy megláttam ezt a Monet printet, aranyszínű, kicsit kopottas keretben függni a falon. Híd a vízililiomos tó felett. Igaz ugyan, hogy a print pont azt az egy, igen fontos tulajdonságát nem adja vissza a képnek, ami ezt a festményt különlegessé teszi a sorozatban, történetesen azt, hogy ez a kép függőleges ábrázolású, de úgy éreztem, £3-ért (az eredeti 10 helyett!) ez megbocsátható.

A vízililiomokról több, mint 200 képből álló festménysorozat készült, Monet egyik kedvenc témája volt, életének utolsó 30(!) évében ezen dolgozott. Volt ideje rá, 86 évet élt, 1840-1926-ig. A vízililiomok a saját taván ringatóztak, azon a földön, amit 1893-ban Giverny-ben vett. 1899-ben kezdte meg azt a sorozatát, ami a tó fölötti hidat ábrázolja; a 18 festményből 12-t fejezett be. Festői karrierjének egyébként a téma és a perspektíva által meghatározott sorozatok igen tetemes részét teszik ki. Első ilyen sorozata a Kazlak volt.

Most, hogy úgy megírtam ezt, mintha legalábbis az eredeti festményt vettem volna meg, meg is mutatom. Amúgy elég érdekes maga a kép, nemcsak azért, mert nemcsak, hogy vízszintes, de a skót mester valami nagyon érdekes képkeretezési technikával élt.

Odacelluxozta 🙂

Ilyen közelebbről…

… és így mutat a falon.

Nektek hogy tetszik?