Versvasárnap #18

Vurst Vanda

cím nélkül

Ott, ahol büszkén állnak azok
a néma, nagy hegyek,
ott még lovon jár az est,
de messzire kerüli azt a helyet…

Lenn a völgyben kúszik egy folyó,
a sötétlő erdőben lúdvércek laknak.
Elűzik a farkasokat, hátha
valaha zsákmányukhoz jutnak…

Lassan a homály fojtja meg a házat,
vihar törte be a kicsiny ablakot.
A szennyes eső a foszlott
függönyre mintákat foltozott.

A sírdogáló eszerja leszakadt.
Körül csak a fák suttognak félve.
Idegen szél jár már csak
hazudni erre a vidékre.

Beomlott öreg kandalló,
a vöröses téglákon korom.
Megroskadt kecskebőrös hintaszék.
Sárga, megperzselt képek a falon.

Az asztalon ottfeledett borosbögrék.
Szegre akasztva egy feslett tarisznya.
A ládára dobva egy megszáradt ing.
Egy rég nem használt, míves pipa.

Égett gyufaszálak, gyertyacsonkok.
Szúrágta bútortörmelék.
Szakadt állatbőrök
a poros padlón szerteszét.

A romokat jeges szemmel
figyelik fentről a csillagok.
Aki várt, nyugatra ment innen,
csak véres nyomokat hagyott.

2007.

Ehhez mit szólsz?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s