2010. október 6-án landoltam Skóciában, épp 3 éve. A cégem által megrendelt taxi sehogy sem akart jönni, pedig ott álltam, ahová megbeszéltük. Leszólítottam egy éppen megálló taxisofőrt, aki volt olyan kedves, hogy beszólt a diszpécsernek és küldtek egy kocsit nekem is.
A Fraser Suite-ban volt az ideiglenes szállásom, egy hónapig – a cég ennyi időt adott nekem, hogy találjak egy lakást. Sorban álltam a recepciónál és Zolival sms-eztem, aki már pizsamában volt, alig egy utcával arrébb, egy másik ideiglenes szálláson és már aludni készült, úgyhogy csak másnap találkoztunk. Megmutatta, merre van az iroda és elmentünk együtt bevásárolni az Aldiba is. Még emlékszem, milyen elképedéssel és már a bennfentesek helyismeretével mutatta Zoli, hogy itt szinte mindent lehet készen kapni, reszelt sajtot, aprított hagymát és JÉGKOCKÁT.
Emlékszem a fényre a szobámban, a rádiós ébresztőre, arra, hogy sétáltam a Buchanan-en sokat és Poirot-t néztem az ITV-n 🙂 és elmentem Zolival paplant vásárolni a TJ Hughesba. Itt jutottam annak az infónak a birtokába, hogy a paplanvastagság mértékegysége a tog – 13.5, 15 tog elég jó vastag télire, de egy paplan lehet 10.5 Tog-os vagy ennél sokkal vékonyabb is.
Néhány kép az ideiglenes szállásomról:
szimplanjo.net 