Hurrá, hétfő! #17+1 (≠18)

Egy új rovaton gondolkodom, álláskeresés témában, hogy megosszam a tapasztalataimat, amiket az eddig 10+ évben szereztem itt kint.
Mivel most is éppen munkakeresésben vagyok, ez az emlékeztető nagyon jól jött. Remélem, nektek is segít!

A ma reggeli bejegyzésemben említettem, hogy pénteken voltam egy állásinterjún. Amennyiben az eddig banki állásaimat M-mel, B-vel és P-vel jelöljük, akkor most a bank C-re került a sor.

Egy supervisori pozícióra kerestek embert, engem egy ügynökség keresett meg, valamelyik álláskereső oldalon találták, gondolom, az önéletrajzomat. Ma hívott a munkaközvetítő nő, hogy a bank fölajánlotta a pozíciót! Azt mondta, hogy biztos naggggyon meg voltak velem elégedve, mert sok CV-t kértek be erre az állásra és mégis ilyen gyorsan eldöntötték, hogy engem szeretnének alkalmazni.

Az interjún az jutott eszembe, amit Boér Tamás Tudatos karrierépítés című kurzusán tanultunk: “Pozicionáld magad magasra!” Ahogy hallgattam a két interjúvoló embert, ahogy beszéltem a karrieremről, az eddigi munkáimról, feladataimról, azon gondolkodtam, hogy tudnám magam “magasra pozicionálni”? Mi lenne az, amit én szeretnék látni egy jelöltben, aki egy supervisori állásra pályázik? Magabiztosságot, az irányítás képességét, a tennivalóknak a célkitűzések fényében történő elosztását. Azt akarnám látni, hogy a jelölt…

View original post 252 további szó