Mindenkinek nagyon boldog és elégedett új évet kívánok 2017-re! Köszönöm, hogy itt voltatok velem az elmúlt évben, években, olyan jó érzés látni, ha valaki olvassa a posztjaimat vagy a facebookos bejegyzéseimet, hát még ha hozzá is szóltok!
Sokat gondolkodtam, miről is írjak ma (lesz idén is egy kis blog-összefoglaló, az biztos): az elmúlt évről, ami nekem nem volt egyáltalán olyan rossz, mint ahogy a facebook és minden más fórum súlykolja (sőt!), új tervekről, esetleg osszak meg egy motivációs videót és ahhoz fűzzek néhány gondolatot?
Szilveszter alkalmából (Hogmanay (e: hogmöné) skótul – a blog facebook oldalán találsz arról cikket, milyen a skót évvége) fergeteges partyt csaptunk, ennek a legvadabb hat percét hadd mutassam meg nektek. 🙂
Általában szoktam egy szót vagy mottót választani minden új évre, aminek a szellemében szeretném, ha telne az év, ez idén sincs másképp. Az egyszerűség jegyében jöjjön most hát ez a mottó!
2017
Ez az az év, amikor meggyújtom a gyertyákat.
Igen, a gyertyákat. Tudod, azokat, amiket eddig csak megvettem, mert olyan szépek és illatosak, de sosem használtam őket, mert hát olyan szépek és illatosak és maradjanak olyanok. De a gyertya attól gyertya, hogy ég! Hány és hány ilyen dolog van még az életünkben, amit nem használunk ki, pillanatok, amiket elmulasztunk, élmények, amiket csak tervezgetünk?!
szimplanjo.net 