Hurrá, hétfő! #18

Nemrégiben az általam reggelenként hallgatott Real Radiot megvette a Heart, egy angol rádióállomás. A reggeli műsorvezető-páros Ewen és Cat maradt a hétvégi műsorvezető Steve-vel és ha jól hallom, akor a hírolvasókkal (vagy egy részükkel) együtt, de megjelentek új arcok, illetve inkább hangok.

Ez elég sokaknak nem tetszik, mert az új hangok és a rádióállomás angol, sok hallgató úgy érzi, megszűnt az állomás a skótok rádiója lenni. Én a reggeli műsort szoktam hallgatni, engem annyira nem érint ez a változás, bár belehallgattam már napközben és tényleg nem olyan jó, mint volt.

A zene viszont jó és továbbra is tartják a facebookon a kapcsolatot a hallgatókkal, érdekes  és vicces témák vannak, amikhez lehet hozzászólni és a mai napi motivációt is ott találtam.

Heart Radio

Minden reggel választás elé kerülsz:
Alszol tovább jót álmodva
VAGY
Fölkelsz és megvalósítod az álmaidat

Te melyiket választottad ma?

Hurrá, hétfő! #17+1 (≠18)

A ma reggeli bejegyzésemben említettem, hogy pénteken voltam egy állásinterjún. Amennyiben az eddig banki állásaimat M-mel, B-vel és P-vel jelöljük, akkor most a bank C-re került a sor.

Egy supervisori pozícióra kerestek embert, engem egy ügynökség keresett meg, valamelyik álláskereső oldalon találták, gondolom, az önéletrajzomat. Ma hívott a munkaközvetítő nő, hogy  a bank fölajánlotta a pozíciót! Azt mondta, hogy biztos naggggyon meg voltak velem elégedve, mert sok CV-t kértek be erre az állásra és mégis ilyen gyorsan eldöntötték, hogy engem szeretnének alkalmazni.

Az interjún az jutott eszembe, amit Boér Tamás Tudatos karrierépítés című kurzusán tanultunk: “Pozicionáld magad magasra!”  Ahogy hallgattam a két interjúvoló embert, ahogy beszéltem a karrieremről, az eddigi munkáimról, feladataimról, azon gondolkodtam, hogy tudnám magam “magasra pozicionálni”? Mi lenne az, amit én szeretnék látni egy jelöltben, aki egy supervisori állásra pályázik? Magabiztosságot, az irányítás képességét, a tennivalóknak a célkitűzések fényében történő elosztását. Azt akarnám látni, hogy a jelölt érti, mi a célunk, a távlati és a napi, tudja, milyen indikátorok mutatják meg, hogy jó úton haladunk-e és ha nem, akkor észreveszi, mert tudja értelmezni a trendeket.

Szinte éreztem magamban – miközben Tamás hangját hallottam a fejemben -, hogy már nem csak egy álláskereső vagyok, hanem felmérem a munkát és eldöntöm, hogy akarom-e felvállalni ezt a projektet, mert itt már nem csak arról van szó, hogy ők választanak alkalmazottat, hanem én is választok: munkát, főnököt, projektet.

Boér Tamás online kurzusára még egyébként decemberben jelentkeztem, 8 héten keresztül 8 témában tartott Tamás előadást webinárium formájában, interaktívan, feladatokkal, “házi feladatokkal” (szerintem diák ilyen örömmel házit még nem készített, mint a mi kis csapatunk!). Egy levelezőlistán keresztül tartottuk a kapcsolatot a résztvevőkkel, nagyon jó kis csapat gyűlt össze, sokat ötleteltünk és segítettük egymást. A levlista neve amúgy {tud kar} volt és mivel még karácsonyi időszakban között jelentkeztem, mindig tudományos karácsonyra gondoltam, amikor megláttam 🙂 (Mert hát a dinkaságból az ember még karrierépítés idején sem nő ki teljesen…)

A kurzus kezdete előtt volt egy kb. negyedórás skype-os konzultáció, ahol Tamás rákérdezett, miért jelentkeztem, melyik téma fogott meg. Ahogy akkor is mondtam neki, engem már a “tudatos”-sal megvett :). Az egész tanfolyamban ez érezhető volt, voltak olyan témák, amiket már többször is hallottam máshol, de itt egyértelműen azon volt  a hangsúly, hogy hogyan építsd ezt be az életedbe, hogyan alkalmazd.
De már csak ezért az egy mondatért is megérte: Pozicionáld magad magasra!

Ha érdekel Boér Tamás munkája, a sikertervezes.com oldalon többet is megtudhatsz róla. Érdemes benézni.

Hurrá, hétfő! #17

Az elmúlt hetem borzalmas volt. Nem volt olyan nap szinte, hogy ne túlóráztam voltam, nem tudtam elmenni hulahoopra, mert 3/4 8 körül értem haza és oda 7-kor el kell indulnom, alig csináltam valamit, mert szinte mindennap lefeküdtem már este 9 előtt, fáradt voltam, ingerült és már nem maradt elég pénzem egy heti buszbérletre, amit pedig meg kellett volna vennem, mert lejárt a havi kedden. (Mindjárt az is kiderül, mit is keres a Hurrá, hétfőben ez a kesergés 🙂 )

De hét közben valahogy följött a szó arról, hogy írok blogot és van egy ilyen rovatom, amiben örülök a hétfőnek és az egyik lány azzal viccelt, hogy néha jól jönne, ha a csapatnak is leírnám ezeket.

Ezért most úgy döntöttem, hogy leírom azt, amit hétvégén kigondoltam, hogy milyen jó dolgok történtek velem az előző héten.

Megjegyzés: A jelenlegi munkám nem “sz@r”, a jelenlegi munkám csak nem nekem való, nem elég izgalmas és nem illik az egyéniségemhez. Viszont például annak a kolléganőmnek, aki korábban titkárnő volt, biztos nagy előrelépés egy ilyen világszerte ismert bankban dolgozni és még az is lehet, hogy többet is keres. (Ja, igen, mert a fizetéssel sem vagyok elégedett.) Szóval: a jelenlegi munkám átmeneti állapot, megélek belőle, jól fog mutatni a CV-men a cég neve, tapasztalatot ad és ebédidőben lehetőséget, hogy interjúkra járkáljak 😀

♠ Szerdán gyönyörű idő volt reggel, ezért lesétáltam a 40 percre levő Partick vasútállomásra és vonattal mentem dolgozni. (Amikor Partickban laktam, vonattal jártam és nagyon szerettem, bár csak 2 megálló.)

♠ Ebédszünetben egy magyar sráccal kávéztam együtt, aki mg csak 4 hónapja van itt, akkor kezdett el a Barclaysnál dolgozni, amikor én már eljöttem onnan. Ő is jelentkezett a Multicultural Networkbe és most ketten fordítunk az ovinak. (Mert még mindig beönkénteskedem oda, ehhez nem kell ott dolgozónak lennem és nagyon nagy segítség az óvodának.)

♠ Este gyalog jöttem haza, 1 óra 33 perc alatt megtettem az utat! (Minimum 1 ó 40 p-re számítottam, úgyhogy egyéni csúcsot döntöttem.)

♠ Csütörtök este rámírt a volt managerem, Szabina, akinek részben ezt a blogot is köszönhetjük, az ő ötlete volt, hogy írjak, stresszoldás céljából. Rég beszéltünk már, most neki is van egy 7 éves cicája, aki nagyon hasonlít az én Cukorpókomra. (És ugyanúgy szeret a szalagfüggönnyel babrálni. Van valami ezekben a szalagfüggönyökben, úgy tűnik.)

♠ Péntek reggel rámírt Dóri, egy helyi magyar, akiről már hónapok óta nem hallottam és sms-ezgettünk kicsit.

♠ Szintén péntek reggel rámírt egy volt munkatársam, Martin, akivel a Barclaysnél ugyanazon a  részlegen dolgoztunk, a hatodikon meg később az ötödiken is. Beszélgettünk, ismertük egymást, mert mindketten contractorok voltunk – neki most jár majd le júniusban a szerződése -, de nem mondhatnám, hogy szoros barátok lettünk volna, ezért is volt meglepő. Hát még amikor beközölte, hogy szerinte én voltam az “office totty” (a totty egy szleng szó arra, hogy jól kinéző/vonzó, tehát az office totty valamiféle “iroda szépe” magyarul)…

♠ Szombaton egy hatalmasat sétáltam Leával a jó időben, erről már írtam tegnap.

♠ Vasárnap végre, végre, végre lenyírtam a füvet! Azt hittem, belehalok, olyan nehéz volt, többször is föltekeredett a fű a kerekek mellé a tengelyre, mert annyira hosszú volt. Összegereblyéztem és utána alacsonyabb állással is lenyírtam, akkor már könnyebben ment. De azt kell mondjam, hogy nem számít, hogy 2º van, két fűnyírás és 3 gereblyézés után ígyis-úgyis 12º-nak érzed… Viszont végig sütött rám a nap, olyan jó volt!

♠ Délután elmentem egy meetupra, Glasgow Expats, ahol olyan külföldiek jönnek össze, akik munka vagy tanulás okán most itt élnek. Ez sajnos nem jött be, elég hamar leléptem, de azért örülök, hogy elmentem és máskor is fogok, hátha a következő jobb lesz. Egy kicsit zavart, hogy egy olyan találkozót, ahol mindenki akcentussal nyomja, miért kell egy olyan kávézóba szervezni, ahol zene szól… Viszont itt nemcsak lányok vannak, mint a Girls Gone International-ben, ahová hasonló módon olyan emberek járnak, akik külföldiek, illetve életük során más országokban is éltek, még ha skótok is, de ez csak női tagokból áll.

♠ Jaj, hát majdnem kihagytam! Pénteken ebédidőben voltam egy állásinterjún. Lehetetlen volt megállapítani, hogy hogy sikerült, de pozitívan várom a visszajelzésüket.

♠ És akkor már ne feledkezzek meg Robcsiról sem, akivel megint szétkommentáltuk valakinek az egyébként komoly facebookos posztját az állampolgárság megszerzése utáni névváltoztatás lehetőségeiről mindenféle hülyeséggel és emellett még cseteltünk is, ami hasonló komolysággal zajlott. Mint egyébként mindig.

♥ Végezetül jöjjön mindenkinek egy szépséges kis videó, amit a parkban csináltam. A tónál természetesen.

A legjobb a vége, amikor Lea belekérdez 🙂

Hurrá, hétfő! #16

Már napok óta gondolkodom, hogy mi is legyen a mai hétfő témája, de semmi frappáns nem jutott eszembe. Ezért ma csak néhány dolgot sorolnék föl, aminek örülök.

♥ múlt hét szerdán megérkezett az ebédlőasztalom – gyönyörű!

♥ így az íróasztalom átkerült a kisebbik szobába, ami ezennel, hivatalosan is, dolgozószobává lett nyilvánítva

♥ szombaton meglátogatott Lea és Robi, közös vacsora, beszélgetés (és persze udvariasan végignéztük Robi mind a 328 képét + videóját a síeléséből 😉 )

♥ Lea krumplisalátát (is) hozott szombat estére, annnnnnyira finom lett! (nyami.)

♥ szerdára behívtak második körös interjúra

♥ Florence nem tágít mellőlem, most épp a radiátor előtt fekszik 2014. 02. 03. - 1

Ti minek örültök ma?

Hurrá, hétfő! #16

Majd’ 2 hónap szünet után ismét jelentkezem! Alig hiszem el, hogy ilyen sokáig nem írtam… és nem is nagyon olvasgattam más blogokat, úgyhogy lesz mit bepótolnom.

A mai hétfőnek nincs külön témája, nézzük meg, mi mindent történt az elmúlt két hónapban és mi várható a jövőben:

  • Október végén tesóm hazament, így végre birtokba vehettem az egész nagy ágyat…!
  • November közepén véget ért a projekt, amin dolgoztam, így most munkát keresek.
  • December elején elköltöztem, nem messze onnan, ahol eddig laktam. Most közel lakom azokhoz a kunyhócskákhoz, amiket a jobb oldali képen láthattok a főoldalon. 🙂 (Kora reggel a buszról olyan szép nappalikba lehet belátni…♥)
  • Az új lakásban van fagyasztóm! Úgyhogy jönnek majd a receptek, csak győzzétek megfőzni őket!
  • Csatlakoztam néhány kihíváshoz, amiket majd veletek is megosztok.
  • Több oldalnyi ötletem van, hogy mikről fogok írni… a recepteken és a kihívásokon kívül kreatív dolgok, képek az új lakásomról (bocs, ha ez csak engem érdekel, de remélem, ti is szépnek találjátok majd és nyertek ötleteket dekorációra!), kis helytörténeti bemutató Glasgow ezen részéről, takarékos tippek, munkakeresős, CV-írós tippek, könyvek, Semmelweis Ignác skót “kapcsolata”…
  • és természetesen folytatódik a Versvasárnap és együtt örülünk majd a hétfőknek is, sok motivációs és vidám idézettel.
  • Ki ne hagyjam: újévi fogadalmak! Célkitűzések, tervezés, megvalósítás, újratervezés (“Én vezettem, azt mondd meg, én vezettem?! A kedvenc részem, be is illesztettem videónak, nem bírtam ki. A teljes film itt)

A blog új külsőt kapott, tetszik nektek?

És nem utolsósorban, köszönöm, hogy a szünet alatt is látogattatok!

Hurrá, hétfő! #11

Mindig, mindig van valami, amiért hálás lehetsz

Mindig, mindig van valami, amiért hálás lehetsz

Légy hálás!

A hála érzése örömmel tölt el, a figyelmünket, fókuszunkat áthelyezi magunkról másra. Ez a “más” hited szerint lehet Isten, a természet, a sors, bármi, akitől/amitől Te úgy gondolod, a jó dolgokat kapod.

Törekedj arra, hogy megtaláld a dolgokban, történésekben a jót. Ha elszoktál már a hálaadástól, ez nehéz lehet egy idő után, amikor már kifogytál a “jó” dolgokból. Ne add fel! Próbáld ki, hogy mi történik, ha a nem túl jó vagy éppen kifejezetten rossz helyzetekben is megpróbálod megtalálni a hálára való okot. Meglátod, egy idő után egyre könnyebben fog menni.

Nézd meg milyen például, ha minden étkezést úgy kezdesz, hogy hálát adsz. Nem kell, hogy ez imádság legyen, mondhatod magadban egyszerűen azt, hogy “Köszönöm, hogy ilyen finom ez a …!” vagy éppen “Hálás vagyok, hogy van mit ennem, amikor épp éhes vagyok!”.

Törekedj ezen a héten a hálára és figyeld meg, hogyan változik meg a világ körülötted!

Hurrá, hétfő! #10

009 010 020 025 026 032 051Az elmúlt hetekben többször is álmodtam Kiss Anikóval.

Kiss Anikó általános iskola 4. osztályáig volt az osztálytársam, Makkosházán laktak és volt egy öccse, Petya. Jóban voltunk, negyedikben állandóan írogattuk, hogy mit ettünk reggelire, ebédre, uzsonnára (ennyiből állt a barátságunk). Rejtély, hogy hogyan furakodott be 4 álmomba is…

Ezekben az álmokban szerepelt továbbá egy szatyornyi télikabát, egy barnára festett ajtó a tizediken, ahova tévedésből mentem a nyolcadik helyett, a szegedi Dóm tér, egy hatalmas kád műanyag játék, amiben Eszterrel “fürödtünk” Rókuson, valamint nagyon sok szivárvány. Voltak dupla, sőt tripla szivárványok, teljesen félkörívesek és majdnem teljes körök is!

Dupla szivárványt már többször láttam, triplát még csak egyszer.

Sem télikabátokat, sem barna ajtókat nem tudok senkinek sem adni, ezért erre a mai szép hétfőre hoztam szivárványokat! (Ha jól megnézitek, az első két képen dupla látható, a halványabb külső a panelház tetejéből indul.)

Szivárványos szép napot, mindenkinek!

Ne feledjétek, eső nélkül nincs szivárvány.

Hurrá, hétfő #8… volt tegnap!

Image

Én döntöm el, hogyan érzek, és ma a boldogságot választom

Elmaradtam a Hurrá, hétfő! posztolásával, pedig már szombaton megvolt az ötlet, hogy milyen buzdítást szeretnék megosztani veletek.

Jutalmazd meg Önmagad!

Sokszor természetesnek vesszük, hogy valamit megcsinálunk, hogy valamit jól csinálunk, viszont, ha egy kicsi hibát is vétünk, már szidjuk magunkat és kudarcban gondolkodunk. Miért tekintjük annyira egyértelműnek, ami jó? Miért nem élvezzük és jutalmazzuk meg magunkat érte, ha a hibákért büntetünk?

Az elmúlt héten végre 5 teljes napot dolgoztam végig. Ez máskor, másnak teljesen természetes, de az elmúlt kb. 2 hónapban nekem nem volt az, sokszor haza kellett jönnöm napközben vagy itthon maradnom napokra. Úgy döntöttem, megjutalmazom magam!

Úgyhogy mosogatás közben (ez nem képezte a jutalom részét, csak meg kellett csinálni) átadtam magam az érzésnek, hogy de ügyes is vagyok! Ezen gondolkodtam, miközben a mosatlanhalmot tüntettem el, és újra meg újra megerősítettem magamban, hogy ez egy teljesítmény volt most tőlem!

Engedjük meg magunknak, hogy néha hibákat vétsünk, de emlékezzünk arra is, hogy megjutalmazzunk magunkat valami jóért, valami teljesítményért. Még akkor is, ha ez a jutalom csak néhány gondolat!

Ti mivel jutalmazzátok magatokat?