Kellene egy frappáns kis cím, de nem jut eszembe semmi

Hát ez az. Az, hogy nem jut eszembe semmi. De ha eszembe is jut, nem tudom megírni.

Május óta szedek egy gyógyszert és azóta elkerül az ihlet. Mondhatom, ez egy valódi fogalmazásgátló. Már annyi ötletem volt, főleg még a nyáron, többet el is kezdtem írni, de mindig olyan erőltetettnek láttam a posztokat. Csak arra nem sikerült még rájönnöm, hogy valóban erőltetettek vagy csak annak érzem.

Ezért nem írtam például az otthon töltött két hétről, a kiskacsákról, a magát tyúkeledelnek álcázó macskáról. Elmaradt, hogy elmeséljem azt a vicces jelenetet, amikor a buszmegállóban automatikusan kitettem a kezem, hogy megálljon a bordányi busz és miután megkaptam a jegyem, a sofőr nem bírta magában tartani és annyit mondott széles mosollyal az arcán: “De aranyos vót, stoppó’t!”

Nem írtam arról, hogy bár ezt az időt javarészt otthon töltöttem, a XX. Nemzetközösség Játékok szuperül lezajlott itt nálunk, tele volt a város idegenekkel, hihetetlenül jól megszervezték a közlekedést, aki jegyet vett a játékokra, ingyen utazhatott  a buszokon, külön sávokat jelöltek ki az események helyszínére tartóknak, amiket nem használtak mások, hogy gyorsabban érjenek a munkába, az egész csapatból kétszer késett el valaki reggel a közlekedés miatt, pedig volt olyan munkatársam, aki Edinburghból ingázott át.

Kimaradt a lázas izgalom a függetlenségi szavazás miatt, az utolsó pár hét kampánydömpingje, az ablakokban megjelenő YES-ek, a No, thanks-es kitűzőim és az értelmes, nyugodt hangú beszélgetések. Nem írtam arról sem, hogy maradtunk a királyságban és hogy milyen volt bemenni az irodába, ahol a csapatomban négyünk kivételével mindenki más függetlenségpárti volt, hogy mennyire lehangoltak voltak az emberek és valami csöndes gyász vette őket körül, az uniópártiak nem ujjongtak hangosan, inkább olyan lábujjhegyen járkálás volt délelőtt. Délutánra már kialakultak beszélgetések és javult a miliő, este pedig egy csapat uniópárti az egyik rendezvényen valami Britanniás dalt kezdett énekelni, mire a YES-esek nekik mentek, és ezzel megvolt az első zavargás is.

Nem osztottam meg veletek azt a sok-sok verset, amit terveztem; amikor ment ez a facebookos-kedvenc-verses kihívás-sorozat, akkor elhatároztam, hogy a barátaim, ismerőseim által megosztott versek lesznek a Versvasárnap rovatban (volt néhány nagyon jó!).

Nem írtam a kórházi kalandomról, a kosztról és a szobatárs nénikről és arról sem, hogy volt saját szivárványom is. És még egy nyavalyás kis receptet sem tettem föl!

Na, ez mind nem vót. De aranyos vótam, mert stoppótam. 🙂

Útra fel!

Ha rövidebb utazásra, nyaralásra, kirándulásra vagy családlátogatásra mész, nem árt egy jól összedobott, nem túl nehéz bőrönd vagy utazótáska, amiből azért olyan Mary Poppinsosan elő lehet húzni mindent, amire szükséged van. (A filmben egyébként ez az egyik kedvenc jelenetem, főleg, ahogy Michael próbál az asztal alatt rájönni a csalafintaságra.)

De nemcsak a bőrönd, illetve a tartalma fontos egy utazásnál, hanem az előkészületek is, amik megakadályozzák például, hogy a növényeid teljesen csoffadtan várjanak, amikor hazaérsz, de ennek segítségével tudod a fogad is majd megmosni.

Az alább részletezett akcióterv az, amit én szoktam követni, már az osztálykirándulások ideje óta, azóta persze bővült és egyfajta “hazarepülési kisokos” lett belőle.

úúúúúúúúúúúúá-é (—> ezt Florence blogolta ide és mivel ő az egyik hozzám legközelebb álló/ülő/fekvő családtagom, ezért tiszteletből nem törlöm ki :D)

jegyzetfüzet a blogos ötleteimmel

teendők

1. Visszaszámlálás

Láss hozzá idejében! Mielőtt útra kelsz, hagyj néhány napot a takarításra, pakolásra, szervezésre. Használj egy jegyzetfüzetet vagy a naptáradat és jegyezd föl, mi mindent kell megcsinálnod. Pipálj! 🙂

2. Frissen vetett ágy

Indulás előtti éjszaka húzd át az ágyneműt, így tiszta vetett ágy fog várni, amikor hazaérsz. (Hasonló okokból mosogass is el és vidd ki a szemetet.)

növény utcai virágládában Pondicherryben

Utcai növényrengeteg Pondicherryben

3. A növények

Egy kiadós áztatás, zuhany elég, ha csak néhány napra, egy hétre mész el, de ha hosszabb időre, akkor próbáld ki az alábbi ötletek egyikét:

a) Egy réteg kavicsot-követ, esetleg téglát vagy több rétegben hajtogatott törölközőt helyezz a kád/mosdótál aljára és töltsd meg vízzel, de csak annyira, hogy éppen ne lepje el a kavicsokat/téglákat/törölközőket. Erre állítsd a növényeket; a kavicsokon/stb. keresztül szépen lassan szívódik fel a víz.

b) Tölts meg egy PET palackot vízzel, miután apró lyukakat fúrsz a kupakba. Fejjel lefelé állítsd a palackokat a földbe.

c) A következő ötlethez PET palackot vagy vödröt, mosdótálat is lehet használni, a növények nagyságától és vízigényétől függően. Egy madzag egyik végét lógasd bele a vízbe, a másikat pedig helyezd a földbe.

d) Kérj megy egy barátot, szomszédot, hogy öntözze a virágokat, szellőztessen ki, szedje be a postát 🙂

4. A PAKOLÁS (már a célegyenesben)

Erre egy nagyon jól bevált módszerem van, eddig még nem hagyott cserben.

Rém egyszerű: haladj fentről lefelé, a fejed búbjától vagy ahogy a klinikán mondtuk, “tokától bokáig“. Minden egyes testrészednél gondold végig, mit használsz, a tisztálkodáshoz, rendbentartásához. Például: haj – sampon, kefe, fésű, hajlakk, stb., arc – arclemosó, hidratálókrém, tonik, bőrradír, smink, stb. Azt vedd figyelembe, hogy a nyaraláshoz nem ugyanakkora mennyiséget kell pakolnod és nem kell mindent vinned. De mivel a ruhákat is megtervezed, a sminket, kiegészítőket már pofonegyszerű hozzájuk társítani!

Ezt a módszert használhatod a ruháknál is, pl. kalap/fejkendő, sál, alsónemű, zokni.

5. Launch Pad (flyladys kifejezés)

Este készíts ki minden fontosat a launch padre, azaz arra a kis helyre, ahonnan reggel egy mozdulattal, keresgélés nélkül föl tudok őket kapni. Nekem ez a kis komód az előtérben.

Ide kerüljön az útlevél, személyi igazolvány, jogosítvány, ha van kinyomtatva beszállókártya, megvéve vonatjegy, pénztárca, kulcs, mobiltelefon (a töltő már a csomagban, ugye?), bérlet, buszjegy, whatever.

FOLYT. KöV.: A következő posztban részletesebben a ruhákról és kiegészítőkről.