Versvasárnap #27

Szombatra virradóra, életének 102. évében elhunyt Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni (Budapest, 1912. szeptember 8.) nyugdíjas magyar nyelvtanár, oktató, férjének, Radnóti Miklós hagyatékának rendezője, őrzője, közrebocsátója...-adja hírül a hvg.hu. Különleges vers, különleges formában mára (kattints a címre). Radnóti Miklós: Két karodban

Versvasárnap #26

Maradjunk még mindig Burns-nél: lássuk, mit is várt szegény Robbie? Egy olyan kor eljövetelét "- mert eljön majd, azért is -," amikor az emberek felülemelkednek a kicsinyes, önző, harácsoló mivoltukon és az emberek testvérként, egymást tisztelve élnek, amikor az érdem, az ész többet ér majd, mint a rang és a vagyon. (Még mindig várjuk.) Robert … Bővebben: Versvasárnap #26

Versvasárnap #25

Folytassuk Burns-szel, még mindig aktuális. Burns képére kattintva hallhatjátok a Felföld, hegyeim! c. verset, Károly herceg előadásában. SKÓT HÍRNEVÜNK A Parcel of  Rouges in a Nation Hová lettél, skót hírnevünk? Idézünk sírva téged! Eltűnt veled szép skót nevünk, mely harci tűzben égett. Tweed folyónk vígan kanyarog, várja a büszke tenger, de az már angol part … Bővebben: Versvasárnap #25

Versvasárnap #24

Rendhagyó versvasárnap a mai - nem egy, hanem két verset olvashattok ma. Robert Burns születésének tiszteletére ilyenkor 3 napos ünnepséget rendeznek Dumfriesben, nálam is több bejegyzésen keresztül folyik a megemlékezés. Ha Burnst el szeretnétek helyezni a skót irodalomban, akkor Petőfihez lehetne leginkább hasonlítani, a nemzet költője, mindenki ismeri a verseit, tiszteli a munkásságát és általában … Bővebben: Versvasárnap #24

Versvasárnap #22

Siv Widerberger Barátság "Á, te vagy az" mondta Lena, elém jött, átkarolta a vállam, és a titkairól sugdosott. "Á, te vagy az" mondta Lena, sarkon fordult és ment. "Á, te vagy az" mondta Lena, mutatott valamit, amit nemrég kapott, és három percig játszhattam vele. "Á, te vagy az" mondta Lena, felhívott valakit telefonon, és kérdezte, … Bővebben: Versvasárnap #22

Versvasárnap #21

búcsúzik Vanda és Judit

Vurst Vanda Telik Eme zordon helyen leláncolt az élet, menedékem: már csak a saját testem védhet. Itt kavarognak bennem a zengzetes szavak, s lassan közelebb lépnek, hogy vállon ragadjanak. Messze visz most innen, elcsal az emlékezet. Eléd tárok –nézd hát- titkos, elzárt képeket. Nincs itt már senki, elment a sok idegen. Merengőn nézek át a … Bővebben: Versvasárnap #21

Versvasárnap #18

búcsúzik Vanda és Judit

Vurst Vanda cím nélkül Ott, ahol büszkén állnak azok a néma, nagy hegyek, ott még lovon jár az est, de messzire kerüli azt a helyet... Lenn a völgyben kúszik egy folyó, a sötétlő erdőben lúdvércek laknak. Elűzik a farkasokat, hátha valaha zsákmányukhoz jutnak... Lassan a homály fojtja meg a házat, vihar törte be a kicsiny … Bővebben: Versvasárnap #18

Versvasárnap #17

búcsúzik Vanda és Judit

Vurst Vanda Angyal   Mikor megszületett, fényes volt és tiszta, a szeretet az, ami a világra hozta. Mindig a nap felé utazott, ha sütötte az arcát, magában mosolygott. Tűzbe esett a lelke, s ő énekelt felette. Aztán véres könnye hullt, s többé egy szót se szólt. Lassan lélegzik, a szíve hallgat. Vállát nekiveti az öreg … Bővebben: Versvasárnap #17

Versvasárnap #16

búcsúzik Vanda és Judit

Vurst Vanda Akkor jöttél Akkor jöttél, mikor nem is vártalak. Csak a szerencsén múlt, hogy ki nem zártalak. Gyere gyorsan be a házba, vesd le átázott ingedet, hozok neked forralt bort és mesélj el mindent, amit lehet! Mondd el, milyen volt eddig az utad, s voltak-e olyanok, kik neked ártottak? Emlékezz arra, ha átsegített valaki … Bővebben: Versvasárnap #16

Versvasárnap #15

Petőfi Sándor Itt van az ősz, itt van ujra Itt van az ősz, itt van ujra, S szép, mint mindig, énnekem. Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? de szeretem. Kiülök a dombtetőre, Innen nézek szerteszét, S hallgatom a fák lehulló Levelének lágy neszét. Mosolyogva néz a földre A szelíd nap sugara, Mint elalvó gyermekére Néz … Bővebben: Versvasárnap #15

Versvasárnap #14

Vurst Vanda Az átb@szott leány dala Amikor még dombon volt a tanya, én voltam vágyaid alanya. Hittem amit akartam, hagytad;az évek teltek, nem esett le, hogy nem erősségeid az érzelmek… Úgy érdekeltelek, mint a patkányt a süllyedő hajó… De már tudom, hogy annyit se érsz, mint egy akáckaró (azt legalább az ember leütheti, aztán megy … Bővebben: Versvasárnap #14

Versvasárnap #13

búcsúzik Vanda és Judit

Vurst Vanda verse Elmegyek innen holnap, messzi nyugatnak, ahol Rám kutyáid már hiába ugatnak. Elmegyek innen végre, hogy kilépjek a fényre és ne halljam zúgását királyi dacodnak. Menekülök nagy folyókon túlra, elbújok sötét dombok mögé és nem gondolok az átszenvedett múltra. Ott rejtezem az éjszakában, a téli viharok szavában, a nád közt sóhajtó tavak vizében, … Bővebben: Versvasárnap #13